A Homoksziget a Duna az 1669-1670 folyamkilométer között található a váci ág bal bartján, és a Duna–Ipoly Nemzeti Park része. Hossza függ a mindenkori vízállástól, de megközelítőleg egy kilométer, míg szélessége 100 méter alatt van. A gödi parttól a lakók által Kis-Dunának nevezett mellékág választja el. Nagy árvizek esetén a sziget egész része víz alá kerül, míg szárazság esetén a mellékág déi része teljesen kiszárad.
A gödi homoksziget területe megközelítőleg 10 hektár, azonban a folyószabályozás, a ráépített két sarkantyú és a mederszabályozás miatt ez az érték fokozatosan növekszik.
Homokszigeti gátak
Az 1880-as években kezdték el a folyószabályozást, melyet a II. világháború után gyorsított ütemben folytattak. Ezen munkálatok folyamán a Homokszigetet egy keresztgáttal a parthoz kapcsolták. A tervezőket azon cél vezérelte, hogy minél több víz maradjon a főágban alacsony vízállás esetén is. Akkoriban 250 centiméter volt a gát koronamagassága a váci vízmércén. A szigeten épült két sarkantyú, melyekkel a horányi oldalhoz szorították a sodorvonalat, amelyet párhuzamművel védtek meg az eróziótól. Ennek a megépítése tovább szűkítette a medret, melynek jelenlegi szélessége 350-400 méter.
A homoksziget gödi oldalán a szabályozás következtében lecsökkent a víz sebessége, és nagyban nőtt a sziget területe a kiülepedő hordalékból. Emiatt a mellékág (Kis-Duna) szélessége a mederben képződő zátonyok miatt megközelítőleg a harmadára szűkült, továbbá északon és délen is homokzátony állta útját a mellékágnak.
Az átlagos vízszint folyamatosan csökkent, és a zátonyokon a hordalékok telepedtek meg. Ez a növekedési szakasz a hetvenes évek közepéig tartott. Ekkor a szigetet a parthoz kötő gáton rés nyílt, melyet a jég erősen megrongált. Emiatt a holtágban már kisebb vízállásnál is megfigyelhető volt a vízáramlás. Az áramló víz ereje a sziget déli részén átvágta a beerdősödött zátonyt. A mai népszerű homoksziget a vízáramlás által kimosott homokból jött létre.
Manapság már nem a gát szintje befolyásolja a mellékág vízáramlását, hanem a sziget északi végénél lerakódott kavicszátony. A Duna szabályozása miatt a Homoksziget területe az elmúlt hatvan év alatt közel a háromszorosára növekedett.
Élővilága
A Homoksziget növényzetének nagyrésze puhafás ligeterdő, mely jellemzően fehér fűz. A sziget és környezete változatos élőhelyet biztosít több madárfaj számára. Az ornitológusok ötvennél is több állandó és hatvan feletti vonuló madárfajt figyeltek meg.
Homoksziget vízállása
Alacsony vízállás esetén akár száraz lábbal is megközelíthető a Homoksziget a Feneketlen-tó melletti átjárónál. Az alábbi linken megfigyelhető a Duna gödi vízállása. Amennyiben itt 80cm alatti érték látható az adott napra, abban az esetben az átjárónál a mellékág kiszáradt.